Lehet, hogy 100 kilométeren át csak álmodtam?
Már több, mint 30 kilométert tekertem, és sehol egy kátyú, útjavítás, csak hangtalaul siklik a bringa, a csendet csak az töri meg, amikor pár percenként kielőz egy autó, vagy az oldalszél citerázik a küllőkön... Csoda történt, utolértük ausztriát? Vagy csak kimentem Sahyba, és mentem egy kört onnan keletre és északra, olyan utakon, amiről itthon csak halkan, a paplan alatt álmodozunk, vagy a 3-4-5 számjegyű utakon pattogva?
![img_20240328_111017.jpg](https://m.blog.hu/bi/bici/image/img_20240328_111017.jpg)
Nem szeretnék ujjal mutogatni a felelősökre, de bámulatos, hogyan lesz Szlovákia évről-évre jobb hely kerékpáros szempontból, pedig korábban sem volt rossz. Már az is árulkodó volt, hogy Esztergomnál átlépve a határt, Sahy-ig az 564-es úton pár éves, tökéletes aszfalton gurultam az autóval, és megszűnt a cicergés, zörgés, ami a 11-es főúton végig jelen volt. És bár bringázásra ez a szakasz is tökéletesen alkalmas (Sturovótól az 564-es az Ipoly mellett Lőcséig, majd vissza 76-ossal párhuzamos kis úton), de itt már sokszor jártam, később ezt az utat is bemutatom.
![img_20240328_113043.jpg](https://m.blog.hu/bi/bici/image/img_20240328_113043.jpg)
Szóval Sahy, azaz Ipolyság, a kettes főúton az első város Szlovákiában. Innen terveztem egy 100 kilométeres kört, forgalommentes utakon, némi szinttel. Keletnek indultam az 527-es úton, ami az Ipoly mellett kanyarog, majd néhány kilométer múlva Vinica felé fordultam. Az 527-es sem túl forgalmas, innentől viszont tényleg csak mutatóban jött egy-egy autó. Az aszfalt minősége továbbra is közel tökéletes. Innen Durkovce felé fordultam egészen a 75-ös főútig, lassan emelkedett az út. A 75-ös relatív nagyforgalmú, toldozott-foldozott azon az 1 kilométeren amíg újra le nem térek róla, és elkezdem a mászást, pici falvak, szántók, patakvölgy kíséretében. Forgalom tényleg semmi, és az út, említettem már, tükörsima.
Trpin után letértem erről a meseútról, és északnak fordultam egy TSZ útra, ez szinte rázott, cserébe autó sem jött azon a pár kilométeren. Itt fotóztam a bringát. Ez a kerülő egyébként nem szükséges, csak a 100 km miatt került bele.
![img_20240328_122617.jpg](https://m.blog.hu/bi/bici/image/img_20240328_122617.jpg)
A TSZ-út az 526-oson ért véget, ez már meglepően más volt, mint az eddigiek, egy jobb magyar útnak felelt meg, felfagyások, javítások, repedések, de igazi kátyú persze itt sem volt. Az út a 66-os főútba torkollott, amitől kicsit tartottam a forgalom miatt, szembe tucatnyi kamion is jött, de perfekt aszfalt - természetesen - és meglepően kicsi forgalom, 10-20 személyautó, és 4 kamion előzött meg. A tavasz is megmutatta igazi arcát, futózáporok szinesítették az életem, amit a nyári mezben, 15 fok alatti hőmésrékletben azért annyira nem élveztem.
![img_20240328_133416.jpg](https://m.blog.hu/bi/bici/image/img_20240328_133416.jpg)
Bár ezen az úton vissza lehet jutni a kiindulópontra, Domanikynél rátértem a párhuzamos mellékútra. A minőséget nem említem, mivel tökéletes volt, de ehhez meg kellett mászni a túra utolsó emelkedőjét, ami nagyjából 100 méter szintkülönbséget jelent, és innen patakvölgyben, hullámzó úton gurultam a célig. Volna, mert a 8-10 m/s-os szél, ami az út elején héturól tolt, most oldal-szembeszél lett, és a völgyből kiérve igencsak visszavett a tempóból.
![img_20240328_132837.jpg](https://m.blog.hu/bi/bici/image/img_20240328_132837.jpg)
A túrát azonban ez sem tudta elrontani, hiszen végig tökéletes úton mentem, az autók jellemzően a szembesávban kerültek ki, és senki nem jött egy méteren belül, a nap is sütött sokszor, és a szél is többször fújt jó irányból, mint szemből. Ha teheted, adj egy esélyt neki... Ráadásul bringázás után feltölthetes Kofola és sör készleteidet, de az Acidko néven futó kefírtermékek is kiválóak.
![img_20240328_132421.jpg](https://m.blog.hu/bi/bici/image/img_20240328_132421.jpg)
Mellékelem a strava linket az útvonalról, ha valakinek kellene a GPX file, a mapy.cz-n könnyű megtervezni, de emailben is szívesen elküldöm. Ha esetleg még nem tudsz ennyit tekerni egyszerre, de szeretnél, edzőként is szívesen segítek az első 100 km-es túrádra felkészülni.
Fotók: halaszarnold.hu